Véget ért a 2006/2007-es bajnokság,az év eleji létszáma  a csapatnak folyamatosan csökkent. Egyes játékosok megunták a szerepkörüket ,volt akit a munkája csábított más városba,de ami a legjobban zavar amikor az alapszakasz végén 2 játékos összekapott és nem tudtak zöldágra vergődni. Volt egy sértő és volt egy sértett fél,de nem tudtak annyira kibékülni,hogy később a  pályán nyugodtan számítsanak egymásra és bízzanak egymásban.

Még szerencse,hogy nem csak elmentek,hanem jöttek is év közben. Tuboly és Geráth urak érkezése nagyon kellet. Tuboly lelkessége és védekező képessége kiemelkedő volt.Geráth kapitány(én neveztem el így)pedig hajtott tisztességgel,bár sokszor hibázót és remegett meg a keze,de mindig számíthattunk rá és voltak jó periódusai.

A lényeg az volt aki épp a csapat rendelkezésére tudott állni,ő mindenképp megtett minden a sikerért,illetve jó néhányszor a tisztes helytállásért. A cél a legjobb 8 közé kerülés volt,de hát oda már nem adnak könnyen beszálló kártyát,na és persze körülbelül 8 jól felkészült ütőképes csapat van,ahonnan bravúr lett volna kilökni valakit.

Én aki mindig szeretem a számokat és milyen boldogan néztem volna azt a 8-as számot a csapat neve mellett,elgondolkoztam,ha a Wonder Boys elleni szoros és talán a bírok által elfújt mérkőzést megnyerjük és nem vonják le azt az egy pontot ki nem állásért és így bejutunk mi lett volna?

Mi 8-dikkén az elsővel játszhattunk volna 2-0-ával átmentek volna  rajtunk,a hetedik helyért megint nem sok eséllyel  indultunk volna,hiszen tényleg nagyon erős az a nyolc.

Aztán engem is szomorúan érintet,hogy a már említett Wonder Boys kizárták az alapszakasz vége előtt,így az alsóházra csak két csapat jutott mi és a  küzdőszelleméről elhíresült Sosi és társai,azaz a Niederwald.

Bár egyéni játéktudás szempontjából jobbak vagyunk a Waldnál de ez sok esetben az eredményjelzőn nem így jelent meg. Mondhatnám óriási alsóházi mérkőzés volt mind a 3,de egy biztos izgalmas volt,hiszen még az utolsó meccsen 2 perccel a  vége előtt még nyílt kérdés volt a kilencedik hely sorsa. Aztán szerencsére megnyertük. Az alapszakasz második felében kialakult keret 10 emberéből 8 mezben 1 sérülten de ott tudott örülni. A 10-ből az 1 aki nem jelent meg ő Erdélyi volt,neki is rengeteget köszönhet a csapat sajnáljuk,hogy nem volt jelen.

Azért mégis örömteli volt hogy a csapat 90%-a itt volt az idény záró mérkőzésén,de lehet a csapat záró meccsén. A csapat megszűnése ellen megpróbálok minden tőlem telhetőt megtenni,bár tudom a csúcson kell abbahagyni de a 9.hely  talán nem a csúcs. Köszönöm minden játékosnak és szurkolónak(családtagnak,barátnak,szimpatizánsnak),hogy össze találkozhattunk meccseken és bár legtöbbször vesztesen hagytuk el a pályát,de mégis büszkén a kék fehér mezre.

Azt hiszem a siker,a mi sikerünk az utolsó meccseken de legfőképp az utolsó meccsen  jött össze érezhettük milyen is csapatban játszani és csapatban nyerni. A csapat 9. helyezése a legjobb eddigi helyezés remélem lesz ennél jobb is.

                                                                                                            Üi:Korcz Attila(M.K.)